Egy csapat. 17 nap. 2200 km.-re az otthonuktól!
2019. 09. 14. ( Ha jól emlékszem!)
A török diszkózene felhasítja a szórakozóhely padlóját. De esküszöm tetszik a zene. Egy mondatot se értek az itteni dalokból kábé, ám olyan temperamentumosak, olyan különleges hangzásúak, hogy azonnal elkap a feelingjük. Szétnézek. Egy asztalán állunk Tamással és a FIFOT csapat vezetőjével. Fejünkbe vettük, hogy kipróbáljuk az éjszakai életet. Szállástól-szállásig taxiztunk. Nem olcsón, de legalább nem kellett sétálni. Nem mintha tudtuk volna, hogy hova lehet jönni mulatni. Mint korábban megtudtuk, hozzánk hasonlóan sok magyar próbál rá az éjszakai életre. Idegenvezetőink megnyugtattak, hogy egyáltalán nem veszélyes, figyelni fognak ránk. Így is volt. Az asztalunktól nem messze kiszúrok egy biztonsági őrt. De már amikor beléptünk ide, az Exclubba, nagyon kedvesek voltak velünk. A kijárattól elkísértek minket egy asztalig, amire mogyoró és popcorn volt kirakva. Bírtam volna ha sör is, de persze az nem elvárható.
A club tele van fiatalokkal: saccra úgy 14-25 évesek, ám akadnak negyven évesek is. Sőt! Menyasszonyt is láttunk. Na, az mekkora lenne már, ha az esküvőm után például egy diszkóba kötnék ki!! A biztonsági őr mellett kiszúrok két lányt. Táncolnak. Az egyik, egy szőkés barna hajú félig rám néz. Megfordul a fejemben, hogy ha már itt vagyunk, jó lenne megismerkedni valami török csajjal, de mégsem teszek az ügyért semmit! Aminek több oka van: egy vadidegen országban vagyok. Azt se tudom van e barátja, és itt van e...ja és kitudja mennyire eltérőek az itteni ismerkedési szokások. Meg egyáltalán...hogy jönne ki az egész? Bónuszként: voltam szerelmes hosszú ideig nemrég egy tizenéves lányba, de akkorát csalódtam benne emberileg meg úgy ahogy van, hogy elvből nem teszek lépéseket a tinik felé. És ami a legfontosabb: másba vagyok szerelmes! Oké, nyálas, tudom, tudom: de ez van! Iszok egy kortyot a sörömből ( ami nem török), aztán táncolok...vagy olyasmi! A sörről, alkoholos italokról még annyit megjegyeznék, hogy iszonyatosan drágák! Alaposan meg kell fizesd, ha be akarnál csápolni! Egy Tuborg sör itt, hat euró volt, azaz több, mint 1800 forint. Lassan ittam. Nagyon lassan!
Hajnal kettő után indulunk kifelé az Exclubból, ami az un. Galambsziget mellett van!Arról is tervezek pár sort írni, gyönyörű hely! Éjfélkor érkeztünk, de itt, ebben a viszonylatban elég is volt ennyi. Alapból mindhárman fáradtak voltunk, Furcsa, de még mindenhol nyitva vannak az árusok: mintha csak egy laza délután lenne! Az itteni árusok egyébként minden lehetőséget megragadnak arra, hogy magukhoz csalogassák a gyanútlan turistákat. Érdekes, hogy nagyon sok helyen nincs feltüntetve, hogy mi mennyibe kerül. Magyarán mondva, simán átejthetik az embert. Számlát nem adnak. Viszont nagyon kedvesek. Alkudni lehet velük. Volt olyan, hogy egy 200 török lírás cipőt, hatvanra lealkudtam. Jó, mi?
Hajnal három körül érünk vissza a szállásunkra. Kitáncoltam magamból a fáradtságot! Ránézek a mobiltelefonom kijelzőjére: 04: 05. Bakker! Nem kéne átaludni a holnapot...aludni kéne. Főleg úgy, hogy ma még Sirincébe is voltunk! Reggel nyolckor indult a buszunk a kis görög stílusú, török településre! Elmentünk az iskolához, kóstoltunk bort, és szétnéztünk a központba. Ami erősen hasonlított egy piacra: mindenhol kirakodó vásár. Annyi, hogy kicsit esett az eső. Aminek én örültem speciel, holott utálok elázni. Azonban Törökországban idáig még nem láttam esőt! Most megadatott...
A folytatásban: találkozok Zeyneppel, kiderül milyen "vacsoracsata" van itt minden este, és a mélység után a magasba törünk fel: indul a Szafari Expressz!
(Folytatjuk!)
Ez történt korábban: https://ertema.blog.hu/2019/09/18/_t_orokkon-_t_orokke_4_resz_ot_meter_melyen?fbclid=IwAR04_TdsD5B9Z33TF0YJ0XBZA9qaap0Z1o-tPmKY5C2oUm-MhzAKlDSxDrY
Lájkold a blogot itt: https://www.facebook.com/%C3%89RTEM-Blog-175455986723431/
Képek forrása: saját
Kokas Bálint
